27
aug
2013

Mark Driscoll: 8 tévképzet a Bibliáról

Driscoll

„Hogy bízhatsz a Bibliában amikor annyiszor átfordították már?” „Ugye a Biblia tele van hibákkal és ellentmondásokkal?!” Mark Driscoll lelkész cáfol nyolc általános tévképzetet a Bibliáról…, ami olyan területekre fog minket elvinni, minthogy mi a Biblia, hogyan állt össze, és, hogy hogyan kell értelmezni.Az évek során sokféle Bibliával kapcsolatos tévképzettel találkoztam. Némely ezek közül a Biblia kirívó nem-ismerése miatt van, míg mások egyszerű azzal kapcsolatos tévedések, hogy a Bibliát hogyan másolták és adták tovább az évek során. Néhány tévképzetet egyszerűen el lehet oszlatni, ha megtanuljuk, hogyan értelmezzük a Bibliát, azonban más felvetett problémák részletesebb választ igényelnek. E bejegyzésben néhány közszájon forgó tévképzetet fogok megvizsgálni.

1. „A Bibliában nem lehet megbízni, mert már annyiszor fordították át az ősi nyelvekről”

Ez a tévképzet azon alapul, hogy nem állnak rendelkezésünkre bőségesen héber és görög kéziratok, amelyek a Bibliát támasztják alá. Ráadásul ez esetben még fennáll az a téves feltételezés is, hogy a Biblia kezdetben, nagyon régen valamilyen régi nyelveken volt, azonban azóta annyiszor fordították le újra és újra különféle nyelvekre, hogy már nem lehet megbízni benne. Ez egész egyszerűen nem igaz. Szó szerint több ezer kézirathoz és töredékhez van hozzáférésünk, amik bibliafordítások, és nem fokozatosan leromló fordítások láncolatai.

 2. „A Biblia tele van hibákkal és ellentmondásokkal”

Ezt a tévképzetet többnyire minden alap nélkül hangoztatják. Mindig kérdezz rá egy konkrét példára, amikor ezzel a tévképzettel találkozol. De légy felkészülve hogy milyen választ fogsz adni, mert némelyeknek lesz egy pár konkrét példája. Valójában egyébként ez a 2. tévképzet abból ered, hogy sokan nem ismerik a bibliamagyarázati elveket. Viszont sok bibliatudós magyarázott már ilyen nehézségeket.

 3. „Azt hozhatsz ki a Bibliából, amit csak akarsz”

Ez csak akkor igaz, ha valaki nagyon lazán veszi a Bibliát, pl. relativista értelmezéssel, ami tagadja, hogy a bibliai szerző tényleg át akart adni konkrét mondanivalókat. Azonban, ha hermeneutikai alapelveknek megfelelően értelmezzük a Bibliát, akkor nem hozhatunk ki belőle akármit. Egyszer egy egyetemi teológiatanár azt mondta, hogy a bibliaértelmezés aranyszabálya: „úgy próbálj meg értelmezni egy szöveget, ahogyan másoktól elvárod, hogy a te írott vagy kimondott szavaidat értelmezzék”

(a bibliai aranyszabály itt található: Mt 7:12 – a ford.)

4. „A Biblia szerint…”

Ez a tévképzet valami olyasmit tulajdonít a Bibliának, ami valójában nincsen benne. Pl. egyesek állíthatják, hogy bibliai tanítás, hogy „Isten azoknak segítségére van, akik maguknak segítenek”.  („segíts magadon, Isten is megsegít” magyar mondás juthat erről eszünkbe, amiről azonban általában tudják nálunk, hogy népi bölcsesség, és nem bibliai mondás – a ford.) Hoppá, de hiszen ezt Benjamin Franklin hangoztatta, nem pedig a Biblia. Elő szokott még fordulni pl., hogy a Bibliát a nők elnyomására és rabszolgatartásra való buzdítással vádolják. És még vannak egyéb dolgok is, amikről azt állítják, hogy a Biblia támogatja őket, holott valójában nem.

(Nehéz kitalálni, hogy pontosan milyen egyéb dolgokra gondol a szerző, amik bibliátlanok, azonban a nevezett két példa, rabszolgatartás és a nők elnyomása magyarázatot igényel, mivel a Biblia tényleg tartalmaz sok részt, amit a mai korszak olvasója a nők elnyomásának és a rabszolgatartásra való bátorításnak érthet. Először térjünk ki a női kérdésre. A Biblia támogatja a patriarchális családmodellt és a nők egyházi hatalomgyakorlásból való kizárását. Ez egy mai nyugat-közép-európai, illetve amerikai emberben, való igaz, az elnyomás gyanúját váltja ki. Ellenben nekünk, keresztényeknek meggyőződésünk, hogy a nők nem a feminista-karrierhajhász életmódban, ill. az egyházi politizálásban és irányításban teljesednek ki, hanem a Bibliában Isten által előírt rendszerben. Ezt mi nem gondoljuk elnyomásnak, és különben is, számos felszólítás olvasható arra nézve is, hogy a férjek szeretettel és finomsággal bánjanak a feleségükkel. A másik kérdés a rabszolgaság ügye, amit a Biblia mintha hallgatólagosan, folyamatosan támogatna. Mivel a rabszolgaság ma egyöntetűen embertelen dolog hírében áll, ez különösen magyarázatra szorul. Először is tudnunk kell, hogy létezik kegyetlen rabszolgaság (legtöbb ókori) és elnéző rabszolgaság (rabszolgák jóságos urak alatt), ahol emberszámba veszik a rabszolgákat. A zsidó rabszolgaság védte a rabszolgák jogait, úm. emberséges volt. Pl. nem tűrte el a rabszolgák megnyomorítását. A bibliai/mózesi törvény leginkább akkor rendelte el a rabszolgasorba vetést, amikor valaki nem tudta visszafizetni a számára kötelezően előírt jóvátételt (pl. mert korábban lopott). Ekkor legkésőbb a legközelebbi jubileumi évig (ami hét évente volt) rabszolgaként tevékenykedett, ami körülbelül olyan életminőségnek felelhetett meg, mint ami az amerikai telepesek idején az ún. „szerződéses szolgáknak” kijárt. Örökös rabszolgaság (négereké, jobbágyoké) a zsidó államban nem létezett, és a jogtalanul rabszolgasorba vetés, azaz emberkereskedelem, főbenjáró vétség volt. Felszólítás van arra nézve is, hogy a keresztény önként ne vállaljon rabszolga státuszt. A fentebb nevezett rabszolgaságtípuson kívül a Biblia csak akkor javasolja a rabszolgaság eltűrését, amikor az a felsőbbségnek való engedelmesség részét képezi (római típusú rabszolgaság). – a ford.)

5. „Hataloméhes zsinatok döntötték el, hogy mi kerüljön bele a Bibliába”

E gondolatmenet szerint, jóval az ÚT ideje után a zsinatok összeválogatták, hogy a Biblia milyen könyveket és eszméket tartalmazzon azért, hogy megszilárdítsák saját hatalmukat. Azonban ez a megközelítés hibás. A zsinatok csak hivatalos formába öntötték és ünnepélyesen elfogadták azokat az iratokat, amiket Isten népe már használt és inspirált Szentírásnak tekintett. Az ÚT esetében már több száz éve, míg az ÓT esetében már több ezer éve (egy picit túloz a szerző: inkább az ÓT esetében is inkább száz évekről beszélhetünk, az ezret közelítve – a ford.). Néhány ilyen zsinat a laodíceai (Kr. u. 363), a hippói (393) és a karthágói (397). Ezek csak elismerték (kanonizálták –a ford.) az iratokat, amiket a keresztények használtak és amikben megbíztak.

 6. „Az ÚT több száz évvel Jézus ideje után íródott”

Ez azt tételezi fel, hogy annyi idő telt el a Biblia megírása és az rögzített események megtörténte között, hogy azok semmiképp sem lehettek pontos feljegyzések. Az megírás és az események között eltelt idő bőven elég teret enged legendák, mítoszok és torzulások kifejlődésére. Valójában azonban ez az időbeli szakadék a kettő között nagyon rövid, jóval rövidebb, mint más ókori iratok esetében. Pál, pl. az első korinthusiakat 25 éven belül írta. Ez nem lett volna elég mítoszok és legendák kifejlődésére, mivel a szemtanúk még éltek, akik tiltakoztak volna, ha Pál vagy az egyház olyasmit ír, ami történelmileg hiteltelen.

A legkorább fennmaradt kézirattöredék János evangéliumáról 130-ra tehető, és ez nagyon közel van ahhoz az időhöz, amikor aktuálisan íródott, 70 és 100 között. Az ügy még kivizsgálás alatt van, de Daniel Wallace azt jelentette, egy Márk-töredékre bukkantak az első századból, ami még korábbi időpont, mint a jánosi töredék.

7. „A Biblia egy régi, idejétmúlt szabálylista, ami már nem alkalmazandó”

A Biblia csakugyan régi, de egyáltalán nem idejétmúlt. Nemcsak gyakorlati bölcsességgel van tele, de elénk tárja, ahogy Isten az emberiség megváltását tervezi. Az észrevételei kortól függetlenek, értékesek és hasznosak a mindennapi életre nézve. Pl. a Példabeszédek könyve elolvasása sok bölcsességet és kortól független tanácsot tár elénk.

8. „A Biblia kiszorított más, hitelesebb kéziratokat„

Dan Brown, A Da Vinci kód című regénye terjesztette el azt az elméletet, hogy kezdetben rengeteg, több egymással konkuráló „evangélium” volt, és az egyházi vezetők kiválasztották a kedvenceiket. Így a 4 ÚT-i evangélium elfogult, és volt még több tucat, vagy több száz, amik közül még választani lehetett volna. Lehet hallani Tamás, Barnabás, Fülöp, sőt még Júdás evangéliumáról is. Időnként ezek az „evangéliumok” médiafigyelmet kapnak, olyat, mintha megpecsételnék az ÚT sorsát.

Háromfajta bizonyíték szól ezen „más evangéliumok” megbízhatósága ellen. Egy, a kézirati bizonyítékok jóval gyöngébbek az esetükben, főleg ha a 4 evangéliummal hasonlítjuk össze őket. Kettő, jóval később íródtak, mint az ÚT. A tartalmuk sokszor teljesen idegen az ÚT szellemiségétől, néha egyenesen bizarr tanácsokat adnak.

Pl., Tamás gnosztikus evangéliumának még a stílusa is más mint a bibliai evangéliumokénak, hiszen rövid mondások gyűjteménye. A tartalmuk egy része ortodox, míg más része furcsa és idegen. Pl. a 114. logionjában az állítólagos Péter azt mondja, hogy „nők nem méltók az életre”, mire Jézus válaszában nem javítja ki, hanem kijelenti, hogy a nőt férfivá fogja tenni, és akkor majd bemehet a mennyek országába. Ez aligha hangzik úgy, mint egy bibliai evangélium.

Tehát, ha helyesen és bölcsen van értelmezve, biztosak lehetünk benne, hogy a Biblia pontos és megbízható. Ma a Biblia Isten egyedüli teljesen megbízható kijelentése számunkra.Fordította és kommentekkel elátta: F.B.Gy.

You may also like

Mark Driscoll: A bibliamagyarázat 7 fő elve
Ilyen alapon ne jelentkezz lelkésznek: 10 rossz ok
A személyválogatás bűne
Evangelikálok a kálvinista ébredés kellős közepén

Leave a Reply