11
nov
2013

Adrien Warnock: Mennyire vagy karizmatikus? (lépcsőfokok a karizmák tagadásától a szélsőséges pünkösdizmusig)

Ma az előző  Arminocalvinist Spectrum, Evolution vs Creationism Spectrum és Spectrum of belief on hell and salvation című cikkeim után egy karizmatikus-szessationista spektrumot mutatok be. További háttér információkért és a legjellemzőbb karizmatikus nézőpontokért olvassák el a Szent szellem ajándékairól szóló cikksorozatomat. Szokás szerint, ahogy az ilyen aktuális kérdéseknél lenni szokott, örömmel fogadom a javaslatokat a téma továbbgondolására.

Érdekes módon ezeket a lehetőségeket sokkal nehezebb osztályozni, besorolni, mint az előzőeket. Több eltérő nézet is létezik arról, hogy a Szentlélek a mai egyházban milyen szerepet tölt be, de a kulcsfontosságú eltérések olyan kérdésekre adott válaszokban rejlenek, melyek sokszor nem illenek össze. Páran már próbáltak olyan listát készíteni a különböző álláspontokról, amelyet én is szerkesztettem már, de a következő csoportokból számos nem elég pontos abban a tekintetben, ahogy az emberek általában – a karizmákkal kapcsolatosan – ki szokták válogatni a nekik tetsző dolgokat. Valójában (és ezekre próbálok reflektálni a következő összefoglalóban,) két különböző terület van, ahol nem kapunk következetes válaszokat kérdéseinkre: ezeket úgy nevezem, hogy karizmatikus meggyőződések (tanítás) és karizmatikus tapasztalatok. Ne görgessenek rögtön a lap aljára, kitölteni az ott található kérdőívet arról, mi az önök „karizmatikus beállítottsága”, mielőtt végigolvasnák a cikket (Ezt az ötletet John Pipertől vettem). Az eszmefuttatásomban szándékosan különbséget teszek hit és gyakorlat között, és a későbbiekben örömmel venném a visszajelzéseket ezen területek szétválasztásának létjogosultságáról. De először is következzen a karizmatikus-szesszacionista paletta felfestésére tett kísérletem.

1.) Erős szesszacionizmus (azaz a karizmák mai létét vehemensen tagadja/ szerk.)

Ez talán kicsit torz képet fest, de számos keresztény elutasítja, hogy egy modern kereszténynek más módon is kapcsolata lehet Istennel, mint hogy áhítatosan olvassa a Bibliát. Isten szava manapság kizárólag a Szentírásban olvasott közlésekre korlátozódik, és sokan nem gondolják, hogy egy hívő Istennel való kapcsolatához bármiféle érzelem társulhat. A további csoportok közül többen is azzal vádolják ezeket az embereket, hogy az élő Isten helyett egy élettelen könyvvel van kapcsolatuk, miközben feltehetőleg elutasítják a ma történő isteni tevékenységről szóló híradásokat, hazugságnak vagy tévképzeteknek titulálván őket. Vitatható, hányan tartoznak valójában ehhez a csoporthoz.

Meg kell jegyezni, hogy amikor Piper arról írt, hogyan hallhatjuk Isten hangját, sokan azzal vádolták, túl karizmatikusan ír, miközben valójában a tapasztalatai – ahogy Isten szól hozzá a Biblián keresztül -, teljes mértékben összhangban állhat bárki véleményével, aki csak mérsékelten is szesszacionista.

2.) Történelmi szesszacionizmus

Gyakran vitatkoztam korábban a pünkösdi és karizmatikus mozgalmak azon fő nézetével, amely szerint ők lennének az egyedüliek, akik vallják, hogy Isten nagyon is tevékeny manapság, és akik tudatában vannak a vele való élő kapcsolat lehetőségének. Voltaképpen számos dokumentált leírás létezik mindarról (az egyháztörténetben/ szerk.), amit manapság egy karizmatikus a bölcsesség beszédének, vagy a korábbi hithősökkel összeegyeztethető próféciának tart. Azonban közülük sokan teológiailag mégis szesszacionisták abban a tekintetben, hogy tapasztalatikat nem jellemeznék a Szentlélek ajándékait leíró nyelvezettel. Sokan vannak manapság azok is, akik Isten-élményüket örömmel tekintik az egyház hívásának (a szolgálatra való elhívásban), de nem hisznek a kegyelmi ajándékok folytonosságában. Alapjában véve nagyon is lehetséges, hogy valakinek, aki ebbe a csoportba tartozik, olyan élménye legyen, amelyet mások inkább neveznek úgynevezett „karizmatikus” élménynek, mint aki „csak” teológiailag karizmatikus. Létfontosságú emlékeznünk arra, hogy nem csak karizmatikusok hisznek a Szentlélekben, és hogy néhány vita a terminológia körül forog.  Azt is meg kell említenünk, hogy a legtöbb ember – aki szesszacionistának tartja magát -, valamiféle személyes kapcsolatban áll Istennel.

3.) Vágyakozó karizmatikus

Ezt a fogalmat pofátlanul lenyúltam alkotójától, Ed Stetzer-től.  Úgy tűnik, van valami többlet azon reformátusok között-főleg a fiatalabbak körében-, akik olvassák Grudemet, és talán online követik Piper és Driscoll alkalmait. Ezek az emberek teológiailag meg vannak győződve arról, hogy – legalább potenciálisan – elérhetőek ma is a Lélek ajándékai. Sokuk nem látott ilyen ajándékokat megnyilvánulni, legalábbis nem biztonságos, ellenőrzött körülmények között. Továbbá valamilyen érzelmi és tapasztalati szinten valószínűleg bizonytalanabbak az ajándékok működését illetően annál, mintsem hogy szesszacionistának lehetne őket nevezni.

Véleményem szerint ez, népszerűségének ellenére igen ingatag álláspont. Méghozzá azért, mert az emberi természetből fakadó tény, hogy hitvilágunk minden területen befolyásolja viselkedésünket. Például elég furcsa lenne, ha valaki baptistának tartaná magát, de nem gyakorolná a felnőtt keresztséget. Úgy sejtem, hogy sokan ebben a csoportban továbbhaladva, végül vagy a Lélek keresését és ajándékainak nagyobb aktualitását választják, vagy visszatérnek a karizmák történeti megszűnésének elméletéhez.

4.) Harmadik Hullámos karizmatikus

A Vineyard mozgalom, és olyan személyek, mint Sam Storms által népszerűsített álláspont (ld. Sam Storms detailed article) határozottan nyitott a kegyelmi ajándékokra, és gyakran jelentős tapasztalatokkal is rendelkeznek ezen a téren. Elutasítanak minden olyan elképzelést, ami például egy „későbbi” Szentlélek keresztségre vonatkozna. Valószínűleg szerencsétlen a fogalomválasztás – bárcsak találnék rá jobb kifejezést. Mindenesetre a kifejezés rávilágít arra a tényre, hogy ez a nézőpont uralkodó volt egy- az 1960-as évek karizmatikus mozgalmaitól, és a huszadik század eleji pünkösdi mozgalomtól eltérő és ezeket követő- történelmileg meghatározó mozgalomban. Ebben a mozgalomban néhányan megalkották a „kontinuacionista” (folytatólagos/ szerk.) fogalmát, hogy megkülönböztessék magukat a többi karizmatikustól.

5.) Erősen karizmatikus

Ez a csoport támogatja a Szentlélek buzgó tevékenységét és minden ajándékát. Továbbá külön megtapasztalásként értelmezve vallja a Lélekkel való betöltekezést vagy a Szentlélekkeresztséget. Prófétálás, nyelveken szólás, és más ajándékok gyakoriak ezekben a körökben, de a legtöbb karizmatikus nem tartja a nyelveken szólást az egyetlen, vagy szükségszerű bizonyítéknak a Lélekkeresztségre.  Lloyd-Johns számos pontja a Lélekkel való megpecsételésről szóló írásában biztosít erről: ez a tapasztalat azzal társul, hogy ekkor megtelik szívünk Isten szeretetével – ami a tapasztalás gyökere -, valamint –és ez fontos- ebből a kenetből fakadó ajándékokkal, melyekkel Isten láthatóan elismer bennünket az Ő gyermekeiként.  Az irányzat támogatói érvelhetnek azzal, hogy a Lélekben való részesedés egy olyan tudatos dolog, amely nem a megtéréskor történik meg. Ők egyetértenek azzal, hogy minden hívő megújul a Lélek által, amely belé költözik, de nem mindenki ápolja tudatosan Istennel való kapcsolatát a Szentlelken keresztül.  A hívőket ösztönzik arra, hogy keressék és „vegyék” a Szentlelket, úgy, ahogy azt az Apostolok Cselekedeteiben tapasztaljuk.

6.) Apostoli

Az erősen karizmatikus álláspont összes tételén túlmenően ezek az emberek hiszik, hogy az Efézus 4-ben szereplő szolgálatok közül mindegyik elvárható, elismert és felszabadított a mai globális egyházban. Ha ez a nézőpont új számodra, és jobban meg akarod érteni, akkor erősen ajánlom figyelmedbe Terry Virgo The Spirit Filled Church című könyvét, továbbá Dave Devenish Fathering Leaders, Motivating Mission c. művét […]. Amennyiben önök új olvasói a blognak, megjegyzem, én ebbe a kategóriába esem, dacára annak, hogy határozottan a református táborba tartozom (ahogy Devenish és Virgo is).

7.) Hagyományos pünkösdi avagy a nyelveken szólás, mint a „kezdeti bizonyíték”

Néhányan a hagyományos pünkösdiek közül egyet érthetnek az erősen karizmatikusokkal, és néhány dologban az apostoliakkal is. Bizonyos esetekben azonban olyan mértékben hangsúlyozzák a nyelveken szólást, hogy az már nélkülözhetetlen jelévé válik annak, ha valakit Isten Szentlélekkeresztségben részesítsen. Ez távolról sem egységes a pünkösdiek között – ahogyan ezt egy interjúban Jack Hayford tisztázzaés néha összekeverik egy közel álló felfogással, ahol ugyan úgy bátorítják az embereket a nyelveken szólásra és az ezért való imádságra, de ezt a nélkül teszik, hogy visszavonhatatlan követelményként állítanák ezt eléjük. Újra elismétlem, hogy küzdök a címszó hiányával, így minden javaslatot szívesen veszek!

8.) Extrém karizmatikusok

Ez a csoport olyan emberek számára jött létre, akik olyan mértékben hangsúlyozzák a kegyelmi ajándékokat, hogy legalább egy tanbéli kérdésben eltértek már más evangelikál irányzatoktól. Szélsőséges esetekben például némelyek elkezdhetik a Biblia szerepét háttérbe szorítani az ajándékok vizsgálatát illetően, és némely esetben megengednek olyan „kinyilatkoztatásokat”, amelyek kijátsszák a Biblia tiszta tanítását. Némelyek még azt is megkérdőjelezik, hogy egyáltalán szükségünk van-e a Bibliára, hiszen van mostani „igénk” is (azaz a kegyelmi ajándékok vezetése elég). Egyértelmű, hogy ez az út már keresztyénnek nem tekinthető kultuszokat képes létrehozni. Megdöbbentő az is, milyen gyakori e csoportban az angyaloktól származó kijelentés, akik általában Szentírással ellentétes dolgokat tanítanak.

Kevésbé tűnik ez a vonal extrémnek (és nem mindig a Biblia tagadásából ered), mindazonáltal veszélyes, és látnunk kell, hogy néhány csoport ezek közül bibliai alap tanításokat-tanokat értékel át, feltehetőleg azért, mert úgy érzik, hogy elidegenedtek az evangelikál fővonaltól. Így például gyakran tagadják a Szentháromság tanát (ld. „egységes pünkösdiek”), vagy Isten áldását a hívőkre vonatkoztatva olyan végletes módon értelmezik, hogy itt már minden betegség a hitetlenség jelének számít, a nyelveken szólás pedig nélkülözhetetlen a megváltáshoz.

A legtöbb karizmatikus és pünkösdi határozottan tagadja ezeket az állításokat.

Tehát itt van ez a néhány besorolás, de a kérdés az, Te mennyire vagy karizmatikus a hitedben és a gyakorlatban? Ehhez kérlek töltsd ki ezt a kérdőívet és tudd meg, hogy te hová tartozol! […]

/fordította: Davdi, N.K. és Thomas/

You may also like

Szabó Imre: Kívánjátok a lelki ajándékokat II.
Szabó Imre: Kívánjátok a lelki ajándékokat I.
Egy karizmatikus kálvinista spirituális útja
R.T.Kendall levele John MacArthurnak (reakció az “Idegen tűz – Strange fire” konferenciára)

Leave a Reply