20
nov
2013

Kálvin János: predestináció (Institutio III. könyv, 22.fejezet)

predestination

Újra hangsúlyozza Kálvin, hogy az eleve elrendelés esetében nem arról van szó, hogy Isten előre ismeri-látja az eseményeket

Nem kutatja, hogy Ábrahám maradéka (a zsidóság) miért múlta felül a többi népet; vagy – és egy erős példát használ Kálvin-, miért embereket választ ki Isten, és miért nem kutyákat vagy szamarakat: az oktalan állatok sem vonják kétségbe Istent. Ne akarjuk megfosztani Istent a szabad választásra és elvetésre való jogtól- szemtelenség vele perelni. Hogyan történt a kiválasztás? Krisztusban, a világ fundamentumainak lerakása előtt (a Krisztusban való kiválasztásról beszél a 24. fejezetben is; ott részletesebben említjük).

Mindent megelőz az elválasztás

Mivel mindent megelőz Isten kiválasztása, ezért nincs semmi, ami miatt érdemesek lennénk arra -vagyis amivel kiérdemelhetnénk-, hogy Isten kiválasszon minket (Itt említsük meg az INFRALAPSARIANUS-SUPRALAPSARIANUS vitát: azaz, bűneset után vagy előtt választotta ki, rendelte el Isten az embereket; Kálvin egyértelműen a SUPRALAPSARIANUS álláspontot képviseli –bár ezek a fogalmak csak későbbi viták elnevezései -hiszen Kálvin az isteni eleve elrendelést a világ megteremtése elé teszi).

Isten céllal választ ki (ami az elválasztásból fakad, például az életszentség, nem lehet az elválasztás oka)

A 2 Tim 1,9 szerint Isten azért választott ki minket, hogy szentek legyünk. Ergo nem azért választott ki, mert látta, hogy majd valamikor szentek leszünk. A helyes, bibliai értelmezés szerint a szentség az elválasztással veszi kezdetét: szent vagyok, leszek, mert Isten kiválasztott. Kálvin ezt a gondolatot úgy summázza, hogy ami az elválasztásból származik, az nem lehet az elválasztás oka. Isten a választásában, azaz a kiválasztás folyamatában önmagán kívül másra nincs tekintettel! Nem néz semmire, hanem szuverén hatalma folytán dönt, és úgy dönt, ahogy akar. Isten kegyelmét ennek értelmében csak akkor dicsőíthetjük, ha ingyenes.

A jó cselekedeteket ne becsüljük többre, mint azok okát

Újra Jákób és Ézsú példájához tér vissza Kálvin. (Róm 9,11-13: „Jákóbot szerettem, Ézsaút gyűlöltem”). Ez az igeszakasz is megmutatja, hogy semmiféle cselekedet nem kerülhet szóba, tisztán Isten döntéséről van szó. A jócselekedetet ne becsüljük többre, mint annak okát. Újra elmondja Kálvin- teljesen Augustinust követve-, hogy a két testvér azonos feltétellel indult. Direkt eltekintett Isten az elsőszülöttségi jogtól Ézsaú esetében, hogy ne lehessen a „testtel” (azzal, hogy ki az idősebb) dicsekedni.

Alapigének számít Kálvinnál (ahogy már Augustinusnál is az volt) a Róm 9,15: „könyörülök, akin könyörülök és irgalmazok, akinek irgalmazok”. Egyedül és kizárólag Isten saját könyörületessége az ok. Az általános elválasztásba, mint valami kincs, be van zárva Isten különös kegyelme. A lényeg tehát: Isten kegyelmesebb az egyik ember iránt, mint a másik iránt. Miért? Mert neki úgy tetszik!

Az előre tudással kapcsolatban megemlíti Kálvin, hogy egykor Augustinus is ezt vallotta, de aztán elvetette ezt a hibás nézetet, amit sajnos Ambrosius, Origenes és Hieronymus is vallottak.

Kálvin elutasítja Aquinói Tamás érvelését

Aquinói Tamás érvelését sem fogadja el Kálvin, sőt, okoskodásnak minősíti: Aquinói szerint ugyanis az érdemek előre tudása/látása nem oka ugyan az eleve elrendelésnek, amennyiben Isten személyét nézzük, de önmagunkat tekintve annak nevezhető, amennyiben az eleve elrendelésről részlegesen szólunk. Aqiunói ugyanis azt mondta – több lépcsőben képzelve el a predestinációt -, hogy Isten először kegyelmet ad az embernek, azután az ember érdemeket gyűjt e kegyelem segítségével, majd emiatt Isten az ember számára dicsőséget rendel Aquinóinál tehát “indirekt” eleve elrendelésről beszélhetünk: végül is Isten az ember természetét megváltoztatja (jóvá teszi), így az ember érdemeket gyűjthet, amit később maga Isten – aki eleve lehetővé tette az ember érdemszerzését – honorál.

You may also like

C.J. Mahaney: tisztázó megállapítások a predestinációval kapcsolatban
Krisztus pokolra szállásának jelentősége Kálvinnál (az 1 Pét 3,18-20 magyarázata)
Kálvin tanítása a hit, a remény, és a szeretet kapcsolatáról
Kálvin János tanítása az emberi lélekről (a lélek halhatatlansága és magasabb rendű volta)

Leave a Reply