1
jan
2014

Arnold Fruchtenbaum: “íme szűz fogan méhében…” (Ézs 7,14)

Arnold Fruchtenbaum

Arnold Fruchtenbaum

(A következő írás azoknak lehet fontos, akik felfigyeltek már arra, hogy az új fordításban az Ézs 7,14-ben fiatalasszonyról olvasunk, miközben Károli fordításában az előbb említett fiatalasszony helyett “szűz” szerepel. Vajon melyik fordítás helyes, és miért? /szerk.)

A legnagyobb vita természetesen a héber „almáh” szó pontos jelentése körül alakult ki –amit mi „szűznek” fordítunk. Ézsaiás három különböző szót használhatott volna ahhoz, hogy egy fiatalasszony ábrázoljon.

I.   Naráh

Fiatalasszonyt jelent, aki lehet szűz is (1 Kir 1,2), de nem csak szűz nőre vonatkozhat (Ruth 2,6).

II. Bethuláh

Általánosan elfogadott, hogy csaknem kizárólag szűz lányokkal kapcsolatban kerül elő ez a kifejezés. Sokan úgy érvelnek, hogy ha Ézsaiás valóban szűz lányra akart volna utalni, akkor ezt a kifejezést használta volna. Nos, igaz, hogy gyakran szüzet jelent a szó, de nem mindig.

Ugyanis:

i.   A joél 1,8-ban pl. egy özvegyasszonnyal kapcsolatban kerül elő

ii.  A Móz 24,16-ban a szentíró bár használja a szót, de hozzáfűz egy mondatot, hogy egyértelművé tegye, mire gondol: „soha nem ismert férfit” –éppen azért, mert a szó jelentése nem annyira exkluzív.

iii. A Bírák 21,12-ben is hozzá kell fűzne a „soha nem ismert férfit” mondatot magyarázatképp, hogy a pontos jelentést vissza tudja adni.

III. Almáh

Az almáh szó szüzet jelent, egy fiatal szüzet, aki már házasságkötésre kész korban van. 7szer szerepel a kifejezés a héber írásokban, anélkül, hogy akár csak egyszer is házas nőre utalna. Ez vitathatatlan tény.

i.  1 Móz 24,43: Itt, ellentétben fentebb említettekkel, a 43. versben nincs szükség plusz magyarázó jellegű megjegyzésre, mivel maga a szó egyedül elég ahhoz, hogy kifejezze, szűzről van szó. Rebekára használja a kifejezést a szentíró, aki Izsákkal való házassága idején még nyilvánvalóan szűz volt.

ii.  2 Móz 2,8: Utalásként kerül elő Mirjámmal kapcsolatban, aki Mózes testvére volt és szűz.

iii. Zsolt 68,26: a szüzek királyi körmenetével kapcsolatosan használja a szentíró a kifejezést.  Mivel a szövegösszefüggés szerint a király itt maga Isten, ezért követelmény a teljes szüzesség; elképzelhetetlen, hogy Isten nem házas, erkölcstelen nőkkel ünnepeltetné magát.

iv. Énekek éneke 1,3: a kontextus itt a házasság tisztasága

v.  Énekek éneke 6,8: A kifejezés házas nőkkel és ágyasokkal ellentétben kerül elő, akik nyilvánvalóan nem lehettek szüzek.

vi.  Péld 30. 19.20: a 19. versben használt kifejezés ellentétben áll a 20. versben szereplő szóval, amely a házasságtörő nőt jelöli.

vii. Ézsaiás 7,14: Mivel a fent nevezett 6 vers szűz nőkről beszél, milyen okból tennénk egyedül az Ézsaiás 7,14-el kivételt?

Mindenki egyetért abban, hogy az „almáh” egy hajadon nőt jelöl, hiszen ha az Ézs 7,14-ben szereplő nő nem volna szűz, akkor Isten olyan jelet ígért volna, ami erkölcstelenséget és törvénytelenséget tartalmaz. Elképzelhetetlen, hogy Isten, aki szankcionálja a bűnt, eltekintene egy esettől, amikor törvénytelenül születik  egy gyermek, ráadásul ez volna az un. jel.

Ami az antik zsidó írásmagyarázókat illeti, nincs vita köztük arról, hogy az Ézs 7,14-ben szűztől születés van megjövendölve. A Septuaginta a héber bibliai szövegek görög fordítása, és kb. Krisztus előtt 200 évvel készítették el (némelyek szerint Kr.e.300-ban/ szerk.)-200 évvel azelőtt, hogy Jézus messiási volta kérdésként egyáltalán felmerült. Azok a zsidók, akik elkészítették ezt a fordítást, és akik nálunk sokkal közelebbi korban éltek Ézsaiáshoz, a görög fordításukban a „parthenos” szóval adják vissza azt, amiről Ézsaiás beszél, ami viszont egyértelműen és kétséget kizáróan szüzet jelent. Ennélfogva kétség sem férhet hozzá, hogy ennél az egyedülálló eseménynél  -Isten megígért jeleként- egy olyan lány csodálatos foganásáról van szó, aki még szűz.

 

Forrás: Arnold Fruchtenbaum Messianic Christology

1 Response

  1. Camisard

    Nekem úgy tűnik, hogy a héber nem tudja megkülönböztetni abszolút mértékben a szűzet és a fiatalasszonyt,két külön szóval, hanem pontosítania kell a kontextussal.

    A szövegkörnyezet, és a ráció az Ézs 7:14-ben kényszerít minket, hogy szűznek értsük a szót. Nem is beszélve, hogy az ÚT idézi. Itt egyesek az ÓT idézetek eltéréseire azt mondják, hogy az ÚT értelemszerűen idéz, és ezért nem téved; én inkább azt mondom, hogy az idézett Septuaginta részek ihletettek az ÚT idézése miatt. Márpedig ott parthenosz van, ami egyértelműen szűzet jelent. 🙂

    Mellesleg a görög tudósok az Énekek énekét is jól fordították szerintem, amikor az ottani almáhkat (azokat, amiket a cikk hoz)neanisznak (fiatal lány) fordítja.
    Őket követi az ezúttal is kiválónak bizonyuló Károli.
    Fruchtenbaum érvelése sztem nem jó e ponton (noha a konklúziója jó), amikor az összes almáht szűznek akarja fordítani. Bár esetleg lehetséges volna, de úgy gondolom, nem szükséges, és a Septuaginta fordítói kevésbé erőltetett megoldás mellett döntöttek.
    Viszont az Ézs 7:14-nél értelmi gond, sőt még bűn is (mert valóban Istenre vet furcsa fényt) nem szűzet fordítani.

Leave a Reply