15
máj
2014

John Piper: az új kálvinizmus 12 jellemzője

„Része vagyok az új kálvinizmusnak, és atyai felelősségemnek érzem folyamatosan az igazság azon dimenzióiról beszélni, amiről úgy gondolom, hogy szükséges meghallani. Az új kálvinizmus képviselőjeként adósa vagyok a Westminster Seminary-nak és és a református teológia azon ágának, amelyet bemutatsz. Nem létezne új kálvinizmus nélküled.” – mondta John Piper, amikor március 12-én, 2014-ben a Westminster Theological Seminary-n bemutatta a hetedik, teológiáról, kultúráról és misszióról szóló előadásokat tartalmazó évkönyvét Richard Gaffinnak, melynek címe: The New Calvinism and the New Community: The Doctrines of Grace and the Meaning of Race.

Azért érdekes számunkra ez a konferencia, mert Piper, mintegy listát adva, felsorolta az új kálvinizmus jellemzőit. Fontos, hogy ez a felsorolás deskriptív, leíró jellegű, és nem preskriptív, nem is értékelés az új kálvinizmusról. Piper hangsúlyozta, hogy nem megkülönbözető jegyekről van szó, melyek elválasztanák egymástól „régi” és az új kálvinizmust, hanem egyszerűen az új kálvinizmus jellemző vonásairól.

  1. Az új kálvinizmus, a maga hűségével a Biblia tévedhetetlensége iránt, elismeri az öt pontban (TULIP) foglaltakat bibliai igazságokként, ugyanakkor irtózik attól, hogy mozaikszavakat, vagy egyéb rövidítéseket használjon, valamint kisebb módosításokkal elismeri a korlátozott engesztelést is. A hangsúly a kálvinista szoteriológián van, de nem csupán a tágabb értelemben vett kálvini látásmód elutasításán, vagy elfogadásán.
  2. Az új kálvinizmus vallja Isten szuverenitását a megváltásban, és az élet minden egyéb dolgában is, beleértve a gonoszt és a szenvedést is.
  3. Erős ellentét található az új kálvinisták és az egyenlőségre törekvők között abban a tekintetben, hogy az új kálvinisták nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy az egészséges férfi-női kapcsolatban a férfinak erős, de alázatos, krisztusi szolgálattal kell vezetnie (ld. komplementarizmus).
  4. Az új kálvinizmus a kultúra megerősítése felé hajlik a kultúra elhanyagolásával szemben, mindeközben azonban erősen ellenáll az olyan idegen társadalmi befolyásoknak, mint például az azonos neműekkel és az abortusszal kapcsolatos helyeslő állásfoglalások.
  5. Az új kálvinizmus elismeri a helyi egyházak jelentőségét. Ezeket általában lelkészek vezetik, és élénk gyülekezetépítési szándékok hatják át, például széles körben ismert dicsőítő énekeket gyártanak, magasztalják az igét és a tanítást, mint Isten központi munkáját az emberek között helyi, és nemzetközi szinten egyaránt.
  6. Az új kálvinizmus erősen küldetés-vezértelt, beleértve a missziós munkát a társadalomban fellelhető gonosz ellen, evangelizációt a társas kapcsolatokban, és azok térítését, akikhez még nem ért el az Ige.
  7. Az új kálvinizmus felekezetek közötti, jelentős (egyesek szerint ez ellentmondásos) baptista alkotóelemeket magában foglaló mozgalom.
  8. Az új kálvinizmus tagjai között egyaránt vannak karizmatikusok és nem karizmatikusok.
  9. Az új kálvinizmus előtérbe helyezi a puritán értelemben vett kegyességet, különös hangsúlyt fektetve a keresztény életet alapvetően meghatározó érzelmekre, miközben nagyra becsüli az ész emberi életben betöltött szerepét és annak termékenységét, valamint elismeri a magas tudományok értékét. Jonathan Edwards iskolapéldája lehetne ezen érzelmek és a szellemi tudományokkal áthatott élet ötvözetének, talán még inkább, mint maga Kálvin, akár méltányos ez Kálvinnal szemben, akár nem.
  10. Az új kálvinizmus mélységesen elkötelezett a könyvkiadás, és még inkább az interneten való elérhetőség iránt, hatékony bloggerek százaival és a közmédiában szereplőkkel a háttérben, vagy akár a Twitter használatával, ami mára már a legalapvetőbb eszköze annak, hogy új és régi tudnivalókat jelenítsen meg és ajánljon olvasásra a nagyközönségnek.
  11. Az új kálvinizmus elterjedtségében nemzetközi, kifejezésmódja minden etnikumhoz elér, kulturálisan változatos. Nincs egyedülálló földrajzi, faji vagy kulturális központja. Nincsenek irodái, szervezetei, sem pedig olyan távoli és laza kapcsolatai, melyek felölelnék az egész irányzatot. Még azt is meg merném kockáztatni, hogy vannak olyan felszín alatti rétegei a mozgalomnak, melyekről senki (engem is beleértve) nem hallott még ebben a szobában.
  12. Az új kálvinizmus erősen evangélium- és keresztközpontú, a sajtóból tucatjával áradó könyvekkel az örömhírt minden elképzelhető szögből vizsgálván, és az élet minden területére alkalmazva azt, azzal az elkötelezettséggel, hogy a megigazulás tantétele mindenki számára érthető legyen, annak gyümölcse pedig láthatóvá váljon a megszentelődésben egyénileg és közösségileg is.

You may also like

Kerekasztal beszélgetés az újkálvinista mozgalom jelenéről, céljairól, jövőjéről (Albert Mohler – Kevin DeYoung – Ligon Duncan)
John Piper: a nemi identitás választás kérdése?
Mi teszi a homoszexualitást rosszá? (John Piper)
Kevin DeYoung: John Piper valóban református?

Leave a Reply