9
okt
2015

5 KÉRDÉS A MEGSZENTELŐDÉSRŐL ÉS A JÓCSELEKEDETEKRŐL: Miben különbözik a megszentelődés a megigazulástól? – 1. rész

 

image52Az öt kérdés (és válasz) Francis Turretin: Institute of Elenctic Theology című művéből származik. Nem csak az lenyűgöző, hogy Turretin milyen óvatos volt a fogalmak megkülönböztetését illetően, hanem az is, mennyire relevánsak tárgyalásai napjainkban is.

Ezen a héten azon az öt kérdésen megyek végig, melyeket Turretin a „Megszentelődés és Jócselekedetek” (Tizenhetedik Témakör) című fejezetében megragadott.

Íme, az öt kérdés, kissé módosítva a könnyebb megértés érdekében:

  1. Miben különbözik a megszentelődés a megigazulástól?
  2. Betölthetjük-e teljesen a törvényt földi életünkben?
  3. Szükségesek-e jócselekedetek az üdvözüléshez?
  4. Valóban képesek a megigazult hívők jót cselekedni?
  5. Kiérdemelhető jócselekedetekkel az örök élet?

Először is, miben különbözik tehát a megszentelődés és a megigazulás?

Turretin teljesen világossá teszi, hogy nem abban a tág értelemben beszél megszentelődésről, mellyel a keresztény ember Istentől elszakadt helyzetét jellemezhetnénk.  Sokkal inkább beszél abban a szűkebb értelemben vett megszentelődésről, melyet a teológusok értenek a szó alatt: nevezetesen, az ember azon megújulásáról, melyet Isten Krisztusban visz véghez a megigazult hívőn, s amellyel egyre inkább saját fenséges képére formálja. (XVII. I. 2-3.)

progressive-sanctification

Fontos megjegyezni, hogy Turretin vitatja, hogy a megszentelődést kizárólag „passzív” cselekvésként kell felfognunk annyiban, amennyiben az átalakító munkát „Isten végzi el bennünk”, és hasonlóképp: kizárólag „aktív” cselekvésként annyiban, amennyiben a megszentelődésnek „általunk kell végbe mennie, s Isten ezt a munkát bennünk és általunk cselekszi”. (XVII.I.3.) Ez pedig döntő kérdés. Nem értjük helyesen a megszentelődést, ha nem értjük meg azt, hogy Isten bennünk végzi a munkát, de ezzel egy időben mi úgyszintén munkálkodunk. Bármely teológus, aki a megszentelődésnek akár a passzív, akár az aktív dimenzióját figyelmen kívül hagyja, rosszul értelmezi a fogalmat.

Nem szabad összekevernünk a megigazulás és a megszentelődés fogalmát sem. A legsúlyosabb és feltehetően a legkártékonyabb hibák táptalaja, amikor ez a kettő nincs körültekintően elválasztva.

 Tehát miben is különbözik a megigazulás és a megszentelődés?

  • Különböznek tárgyukat tekintve. A megigazulás magával a bűnnel foglalkozik, a megszentelődés pedig a beszennyeződéssel.
  • Különböznek formájukat tekintve. A megigazulás jogi és bírósági aktus, melynek során bűneink megbocsájtatnak és Krisztus igazságossága nekünk tulajdoníttatik. A megszentelődés morális cselekedet, melynek során a hívő megtelik igazságossággal – itt belső megújulásunk érintett.
  • Különböznek befogadó alanyukat tekintve. A megigazulás során az ember új, objektív státuszt nyer, mely Isten felmentő ítéletén alapszik. A megszentelődéskor Isten egyénenként, szubjektíve megújít bennünket.
  • Különböznek fokozatosságukat illetően. A megigazulás teljes mértékben elnyerhető ebben az életben, mindenfajta lehetséges növekedés nélkül. A megszentelődés is elkezdődik evilági életünkben, de csak a túlvilágon tökéletesedhet be. A megigazulás egyszer s mindenkorra kinyilatkoztatott. A megszentelődés belső munkája fokozatosan zajlik.
  • Különböznek sorrendjük tekintetében. Isten csak azokat szenteli meg, akik már kiengesztelődtek és megigazultak hit által. (XVII.I.10.)

justification

Rengeteg vita folyt már arról, vajon megszentelődni egyedül hit által lehet-e. Korábban én is foglalkoztam a kérdés azon aspektusával, miszerint a „megszentelődés egyedül hit által” nem a legszerencsésebb mondat, amit használhatunk, már csak azért sem, mert könnyen összetéveszthető a teljességgel lényegi kijelentéssel, ami úgy szól, hogy „megigazulás egyedül hit által”. Van egyébként olyan aspektusa a „megszentelődés egyedül hit által” állításnak, mely igaz. Olyan ajándék-e a megigazulás, melyet csak azok nyerhetnek el, akik hitüket Krisztusba helyezik? Igen, és ámen. De a „megigazulás egyedül hit által” mondatban szereplő „által” nem egyenlő azzal, mint amit a „megszentelődés egyedül hit által” mondatban használunk. Mind a megigazulás, mind a megszentelődés hit által történik, de míg a megigazulásban a hit eszköz, ami által részesülünk Krisztus igazságosságában, a hit gyökere és alapja a megszentelődésnek, melyből az kifejlődhet. (XVII.I.19.)

Justified-and-Sanctified

Azért mondjuk, hogy a megigazulás is egyedül hit által történik, mert a végsőkig ódzkodunk attól, hogy a megigazulás a küzdelem vagy cselekedetek fogalmával összefüggésbe kerüljön. A megszentelődés azonban explicite magában foglalja ezek együttműködését (XV.V.1-2.), ezzel legjobb esetben félrevezetővé, legrosszabb esetben pontatlanná téve az „egyedül” kifejezést.


 

Forrás: http://www.thegospelcoalition.org/blogs/kevindeyoung/2015/10/06/five-questions-about-sanctification-and-good-works-how-does-sanctification-differ-from-justification/

Leave a Reply