10
okt
2015

5 KÉRDÉS A MEGSZENTELŐDÉSRŐL ÉS A JÓCSELEKEDETEKRŐL: ? – Betölthetjük-e teljesen a törvényt földi életünkben? – 2. rész

Ezen a héten azon az öt kérdésen megyek végig, melyeket Turretin a „Megszentelődés és Jócselekedetek” (Tizenhetedik Témakör) című fejezetében megragadott.

Íme, az öt kérdés, kissé módosítva a könnyebb megértés érdekében:

  • Miben különbözik a megszentelődés a megigazulástól?
  • Betölthetjük-e teljesen a törvényt földi életünkben?
  • Szükségesek-e jócselekedetek az üdvözüléshez?
  • Valóban képesek a megigazult hívők jót cselekedni?
  • Kiérdemelhető jócselekedetekkel az örök élet?

Ma a második kérdés kerül sorra: Betölthetjük-e teljesen a törvényt földi életünkben?

Az öt kérdés közül talán a közelmúltban ez volt a legkevésbé megosztó a református teológusok között zajló viták során. Amennyire meg tudom állapítani, minden oldal hangadó képviselője megegyezett abban, hogy a „tökéletes megszentelődés” elérhetetlen a bűnbeesett ember számára a földi életben.

Érdekes módon Turretin úgy gondolja, hogy bizonyos fajta tökéletesség elérése lehetséges. A törvény betölthetőségére vonatkozó kérdés azonban egyáltalán nem tartozik a tökéletes őszinteség (teljes szívvel Istent szolgálni), sem a részek tökéletességének (testben és lélekben megszentelődni), sem pedig a viszonylagos tökéletesség (miszerint egyes hívők előrébb tartanak a hitben, mint mások), sem pedig az evangéliumi tökéletesség (melynek során Isten atyai türelemmel tökéletesíti kegyelmével cselekedeteinket) kérdéséhez.

Turretin azt állítja, hogy „a tökéletességnek mindezen fajtái” azt jelölik, hogy a Biblia gyakran beszél a hívők „tökéletességéről” és „igazságosságáról”. Turretin számára azonban a kérdés nem ezekre, hanem a törvényben való tökéletességre irányul. (XVII.II.4.)

Íme, Turretin saját szavaival:

„A kérdés végül ez marad. Képes-e a megújult hívő kitartani megszentelődésében, elérve ezáltal a tökéletességet (nem csak részben, hanem fokozataiban); és képes-e betölteni a törvényt (nem csupán szelíd és evangéliumi, hanem szigorú és jogi értelemben véve), és olyan teljességgel betartani az isteni parancsolatokat, hogy nem csak bűnök, de vétkek nélkül tudjon élni; és a törvényben semmi ne legyen, amely vádolná és elítélné, ha Isten perbe szállna vele? Ellenfeleink állítják; mi tagadjuk.” (XVII.I.7.)

Az, hogy képtelenek vagyunk a törvény tökéletes betöltésére, a Szentírás számos igaz tanításából tisztán látszik: a hívőben megmaradt bűnökről az 1Ján 1-ben, a test és lélek harcáról szólva a Róm 7-ben, a törvény elhordozhatatlan igájáról tanítva az ApCsel 15-ben, a bűnök bocsánatáért elmondott Miatyánk napi imádkozásának parancsán keresztül, és a Bibliában számtalan alkalommal bemutatott szentek példáján keresztül is. (XVII.II.10-26.)

Számtalan módon beszél a Biblia a hívőről úgy, mint aki engedelmes, igazságos és szent, de ezek egyikét sem szabad úgy értelmeznünk, mintha képesek lennénk a törvényt úgy betölteni, hogy Isten semmit sem hozhat fel ellenünk, mikor szigorúan és törvényesen ítél felettünk.

Forrás: http://www.thegospelcoalition.org/blogs/kevindeyoung/2015/10/07/can-we-fulfill-the-law-absolutely/

Leave a Reply